A magyar gabona most olcsó és elegendő, ilyenkor a nagy vevők nem keresnek importot. A nagyobb hazai agrárcégek és kereskedők szerint ezért az ukrán importtilalomnak nincs sok értelme, de a kormány azt mondhatja: megvédjük a magyar érdekeket. Ha büszkék vagyunk a külföldi tulajdonú hazai autógyárakra, akkor miért baj nekünk, hogy az ukrán mezőgazdaságban sok a külföldi tulajdon?
This is the best summary I could come up with:
A magyar kormány részéről közben egy teljesen új érv került elő, nevezetesen az, hogy az ukrán gabona nem is ukrán, hanem amerikai, szaúdi vagy holland, így ez az intézkedés igazából „idegen nagytőkés érdekeket” szolgál
Nyilván szavazók dolgoznak viszont a tilalom esetleges veszteseinél is, vagyis a nagy importőröknél, az izocukor- vagy bioüzemanyag-gyártóknál, a takarmánykeverőknél, a gabonakereskedőknél, de ők talán nincsenek annyian, és kevésbé is tudják hangosan artikulálni az érveiket
Amikor még volt egyáltalán intenzív amerikai befektetői érdeklődés Oroszország iránt, ő hozta létre azt a Renaissance Capital nevű moszkvai tőkebefektetőt, ahol sok ismert magyar elemző is dolgozott
Nagy István agrárminiszter most megnyilatkozásaiban ostorozza az Európai Uniót, ami szerinte ennek a nagytőkének akar kedvezni, miközben Magyarország „bátor lépésként” a listát kibővítette a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is
És bár lehet, hogy végül senkinek sem tiltották meg az exportot, de mivel 30 napig kellett várni a kormányzati zöld lámpára, így kevesen tudtak külföldre értékesíteni, végül még az aszályos évben is maradtak árukészletek a raktárakban
Csak aztán a 2022-es magas ár után a kereslet visszaesett, hiszen amikor drága volt a kukorica (amikor rekordáron kellett importálni), kevesebbet vettek az ipari felhasználók és a takarmánykeverők, elhalasztottak korábban betervezett beruházásokat
The original article contains 2,229 words, the summary contains 202 words. Saved 91%. I’m a bot and I’m open source!